Rolls-Royce Silver Wraith II
Történet
A Rolls-Royce Silver Shadow autókat 1965-től gyártották egészen 1980-ig. Ez alatt értendők a Silver Shadow (1965-1977), a Silver Shadow Long WheelBase (1965-1977), a Silver Shadow II (1977-1980) és végül a Silver Wraith II (1977-1980). A Rolls-Royce folyamatosan fejlesztett az autón, majd 1977-ben olyan sok minden változott az autón, hogy új elnevezést választhatott. Így jött létre a Silver Shadow II és a hosszított változata egy teljesen új márkanéven Silver Wraith II néven került a piacra. A két modell között a legnagyobb különbség a nyújtott tengelytáv volt, ami a hátul utazók kényelmét szolgálja a maga 10 cm-es hosszával. Kívülről nézve az autót, látszik is, hogy a hátsó ajtó hosszabb. Ezen felül a dísztárcsa lett más és a tető egy úgynevezett Everflex bevonatot kapott, amit felár ellenében lehetett rendelni a Shadow II modellekhez is. A teljes Silver Shadow palettából 40 957 autót gyártottak, amiből csak 2 135 Silver Wraith II. Hogy egy kis műszaki tartalmat is említsek, a motor egy 8 hengeres V elrendezésű 6750 ccm-es, kb. 220 LE-s erőforrás. Első california-i tulajdonosa 1980-ban vásárolta meg, aki 25 évig használta, óvta az autót Los Angeles-ben. 2005-től, mikor megvette Tőle egy német származású úriember, eredeti állapotából mit sem veszített. 2013-ban került Magyarországra, ahol új tulajdonosának nyújtja a Rolls-Royce élményt, a maga korhű kényelmével, és eleganciájával. Manapság nagyon fontos a környezetvédelem, és ez nem volt másként a Rolls-Royce-nál sem. A californiai környezetvédelmi szabályok oly mértékben szigorodtak a 70-es évek végére, hogy a Rolls-Royce kötelességének érezte, és reagált rá. Ez az autó egy californiai speciál, ami jobban óvja környezetét, mint korhű társai. Módosították a befecskendezést, illetve kettős kipufogó rendszert kapott az alacsonyabb károsanyag kibocsátás elérése érdekében. Ebből az californiai Silver Wraith II modellből körül-belül 50 db-ot készítettek.
A Rolls-Royce embléma
érdekes története:
Elődje már 1907-ben rákerült Lord Montagu kocsijára, ő bízta meg Charles Sykes szobrászt, hogy készítsen hűtődíszt a Rolls-Royce-ára. A lord az angol autózás egyik úttörője volt, a The Car magazin szerkesztője. Titkárnőként dolgozott mellette egy bizonyos Eleanor Velasco Thornton (amúgy színésznő és modell) és nemcsak a munka fűzte őket egymáshoz. Házasságról a nagy társadalmi különbség miatt szó sem lehetett. Lord Montagu a családi nyomásnak engedve idővel elvett egy rangjához illő nőt, de a kapcsolat - amelyről csak néhány közeli barátjuk tudott - később is megmaradt. A néhány barát egyike a szobrász Sykes volt. Eleanor gyakran állt neki modellt, kézenfekvő volt tehát, hogy a szobrot róla mintázza meg. Az alakot lobogó ruhában ábrázolta, amint mutatóujját a szája elé teszi, jelképezve a szerelmi kapcsolat titkosságát. Később Sykes megbízást kapott a cégtől, hogy minden autóra tervezzen egy hasonló szobrocskát. Amikor elkészült a munkával, a Spirit of Speed (a száguldás szelleme) nevet adta neki, nem sokkal később Spirit of Ecstasyra (az eksztázis szelleme) módosította. Ezeket a díszeket - mint annyi mást az autón - kézzel készítették, hagyományos technológiával, vagyis az öntőformát össze kellett törni, hogy előbukkanjon az öntvény, ez az oka annak, hogy nincs két, milliméterre azonos szobor. A Spirit of Ecstasy 1911-től 1914-ig bronzból készült, ezüstbevonattal. Masszív, értékes darabnak tűnt, lopkodták is az autókról. Később áttértek a nikkelötvözetre, és ezt használják napjainkban is.
